Az „Ungváry Krisztián válasza Orbán Balázs hazaárulás kijelentésére” cím hatásos lehet az eseményre történő reflektálás szempontjából.

Mint ismert, nagy port kavart Orbán Balázs megnyilvánulása, amikor egy interjúban 1956-tal összefüggésben arról beszélt, hogy Magyarország biztosan nem cselekedett volna úgy egy orosz támadás esetén mint Ukrajna. Most Ungváry Krisztián részletesen kifejtette, pontosan mit gondol Orbán Viktor politikai igazgatójának kijelentéséről. Ungváry továbbá hangsúlyozta, a hazaárulás mint büntetőjogi kategória ma is létezik.

Az igazságért és a tisztességért: Orbán Balázs szavai a forradalom hőseiről

Lipták Béla ’56-os hős is reagált Orbán Balázs megnyilvánulására, melyben a politikus az ukrajnai háborúban az ukránokat tette felelőssé az áldozatokért, közben pedig az 1956-os forradalmat is megemlítette. Lipták szerint a miniszterelnök politikai igazgatója hiányzott azokról a történelemórákról, melyeken a Müncheni Egyezmény után történteket tanították. „Ha nem hiányzott volna, akkor tudná: a rablóval nem lehet csak úgy leülni egy kis »béketárgyalásra« és finoman megkérdezni, nem kíván-e esetleg visszaadni valamit a lopott holminkból” – fogalmazott.

Az 1956-os üzenet árnyéka: Orbán Balázs kijelentése kiverte a biztosítékot

Tóth Bertalan, az MSZP politikusa írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz Orbán Balázs csütörtökön nyilvánosságra került interjúja miatt. Tóth szerint a politikai igazgató megalázta az ’56-os forradalom és szabadságharc során elesettek, valamint az azt követő megtorlás áldozatainak emlékét, az ország egyik legfontosabb történelmi pillanatával együtt. Időközben ma reggel Orbán Viktor kormányfő is kommentálta Orbán Balázs mondatait.

Az Orbán-kormány politikai igazgatója szerint Magyarország nem védekezett volna ʼ56-ból kiindulva egy orosz támadással szemben

Az év legnagyobb politikusi hibájának tartja Orbán Balázsnak, a kormányfő politikai igazgatójának megszólalását Török Gábor politika elemző. Orbán a Mandineren, a Stratégiai Részleg című műsor szerdai adásában 1956 tanulságait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország Ukrajnával ellentétben nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben

Titkos katonai szövetségek: Az állatok szerepe a hadviselésben

Amikor világháborús katonákról beszélünk, a zubbonyt viselő emberekre gondolunk, akik életüket kockáztatták vagy épp áldozták hazájuk győzelméért. Azonban akárhol és akármikor is voltak harcok, az állatokat megtaláljuk az emberek sorai között, közvetlenül háborús fegyverként vagy támogató szerepben. A két világháború során számos olyan precedens volt, amikor az állatokat rendkívül különleges esetekben és módon vetették be, ebből mutatunk most néhányat.

A városi legendák kételyei – Budapest első közlekedési lámpája és annak hatása a társadalomra

Ma már közömbösen suhanunk el alatta, élvezzük a zöldhullámot, vagy ha előttünk vált éppen pirosra, halkan káromkodunk. Pedig egykoron csodálat tárgya volt, sokan csak azért kanyarodtak a villanyrendőr felé, hogy láthassák a XX. század egyik legjelentősebb közlekedési vívmányát. A közlekedési jelzőlámpa a világ egyik legismertebb, mindenhol azonos szabályokkal működő fényjátéka. Bizonyára nem véletlen, hogy Magyarországon karácsony előestéjén adták át az elsőt a mai Blaha Lujza téren, 1926-ban.