Lehet, hogy nem is létezett a vikingek legendás királya
A vikingek legendás királya rengeteg kalandnak a főszereplője, azonban máig kétséges, hogy a tetteit valóban ő hajtotta-e végre.
Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
A vikingek legendás királya rengeteg kalandnak a főszereplője, azonban máig kétséges, hogy a tetteit valóban ő hajtotta-e végre.
Nem csak egy város esett a földrengés, a víz és a tűz áldozatául, de egy egész nemzet nagysága is.
Edmond Dantès nem, de sok egyéb, például a börtön If várában valóban létezett, és volt pár érdekes rabja.
Tényleg aranyból készül az olimpiai aranyérem, vagy valami egészen másból? Most kiderül!
Akár 300 ezren is lakhatják egyesek szerint az évtizedek óta bandák által uralt nyomornegyedet, ahol most mégis megcsillant a remény egy jobb jövőre.
A déli harangszó történetét sokan tévesen a nándorfehérvári diadalhoz kötik.
A Szózat 1843-as megzenésítésére kiírt pályázatnál még a zsűriben, a következő évben már a pályázók között találjuk Erkel Ferencet.
1945. augusztus 9-én vetették be az amerikaiak az atombombát Nagaszakiban. A hirosimai támadás után három nappal vették célba a Japán délnyugati részén fekvő települést. Az atommal felszerelt amerikai bombázó eredetileg Kokura városát vette célba, ám a rossz látási viszonyok miatt a B-29-es Nagaszaki felé vette az irányt.
Az érmek kinézete rengeteget változott a történelem során.
Az idők során elképesztően sok jóslat érkezett arról, hogy mikor lesz vége a világnak. Mi van mögöttünk, és mi vár még ránk?
Reagált a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöke az érdi evangélikus lelkész holokausztról szóló kijelentésére. A vasárnapi misén Labossa Péter Mihály a prédikációjában kijelentette, hogy a holokausztért a zsidók a felelősek. Fabiny Tamás, az egyház magyar elnöke elmondta, hogy megvizsgálja az elhangzottakat.
Az álruhás Mátyás királyról szóló történetek egy határozott, keménykezű és igazságos uralkodó képét festik elénk, de Mátyás is esendő ember volt.
1945. augusztus 6-án történt a hirosimai atomkatasztrófa. A II. világháború végén az Egyesült Államok egy atombombát dobott le a japán városra. Ez volt az első alkalom a történelemben, hogy atombombát használtak háborúban. A bombát, amit egy B-29-es bombázó repülőgép, az Enola Gay szállított, “Little Boy”-nak nevezték el, és uránium-235-öt használt robbanóanyagként.
Susan Higges a legenda szerint 20 éven át öltözött férfinak, aki lóháton fosztogatta és terrorizálta az embereket útonállóként.
Az egyiptológia világát felborzolta egy vitatott új tanulmány, amely azt állítja, hogy egy 4500 éves piramis elképesztően kifinomult technológiával épült, beleértve egy hidraulikus liftet is. A szerzők szerint a különleges rendszer lehetővé tette, hogy a hatalmas építőelemeket egy központi aknán keresztül a padlóról a piramis csúcsára juttassák.
Hátborzongató látvány tárul elénk a Cár-bomba robbanásakor készült videón.
A görög mitológia alakjaira már nem mindenki emlékszik, pedig iskolában még tudtuk őket.
A háromszoros túlerővel szemben esélye sem volt a magyar seregnek. Hős magyar honvédek, Bem apó és persze Petőfi Sándor titokzatos halála – nincs senki, aki ne tudná kapásból felsorolni ezt a három dolgot, ha a segesvári csatáról esik szó. A Maros Megyei Múzeum, a HM Hadtörténeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kutatásában arra keresték a választ, hogy pontosan hol és hogyan zajlott a csata.
Teszteld, mennyire vagy tájékozott a rendkívüli, furcsa olimpiai eseményekkel kapcsolatban!
A középkori katona élet nem biztos, hogy pont olyan volt, mint amilyennek töriórán elképzeltük.
A bonyolult szerkezet, amely a világ első analóg számítógépének tekinthető, messze megelőzte a korát.
A régészek is meglepődtek az új felfedezésen, amely egy letűnt civilizáció nyomairól árulkodik.
A magyar város még ma is őrzi Európa egykor legfontosabb útvonalának emlékeit.
Egy svájci tengerész volt az első nő, aki aranyérmet nyert az olimpián.
Sztálin rengeteg mindenben jelen volt a budapestiek életében, és van, amiben még ma is ott van.
A spanyol nők lehetőségei igencsak behatároltak voltak a Franco-érában, vágyakozásuk tárgya is ennek megfelelően alakult.
Nostradamus újabb jóslata vált valóra.
Magyar delfinnek keresztelték el kettős sikere után, amit 28 évvel később a párizsi olimpia művészeti versenyén koronázott meg ezüstérmével.
Az ókori egyiptomi múmiák közül néhány tágra nyitott szájjal került elő, ami régóta zavarba hozta a régészeket. Most a Kairói Egyetem professzora, Sahar Saleem és csapata új felfedezésekkel állt elő, melyek szerint ezek a múmiák nem a rossz balzsamozás miatt kerültek ilyen állapotba, hanem azért, mert fájdalmas halált szenvedtek. A kutatók a legújabb technológiával vizsgálták meg ezeket a „sikító múmiákat”, hogy fényt derítsenek haláluk és mumifikálásuk rejtélyére.
Augusztus 6. a roma holokauszt emléknapja. Túlélők visszaemlékezéseiből olvashatsz részleteket.