A Titokzatos Vénusz: A Föld nővére vagy a Pokol kapuja?

A Vénusz egy olyan bolygó, amely méretét és összetételét tekintve nagyon hasonlít a Földhöz. Gyakran nevezik a Föld testvérbolygójának. Gyakran találgatások tárgya is volt. Lehetett-e a Vénuszon valaha élet? Volt-e valaha folyékony víz a Vénuszon? Most egy, a Cambridge-i Egyetem által vezetett tanulmány megcáfolta azokat, akik az “egykor a Földhöz hasonló volt a Vénusz” elméletet támogatták. A második bolygó valószínűleg mindig is egy kopár, barátságtalan pokolbéli táj volt.

Katasztrofális változás: a Földközi-tenger szinte teljesen kiszáradt

A Földközi-tengernek majdnem háromnegyede elpárolgott 5,5 millió évvel ezelőtt. Egy új kutatás segít megmagyarázni, hogy mi okozta ezt az eseményt, amelyet Messiniai sótartalom-válságnak neveznek. Ha a térség nem jutott volna pótlólag vízhez, az egész emberi történelem máshogy alakulhatott volna, és a ma ismert európai civilizáció valószínűleg soha nem jön létre.

A Holdig hatoló ütközés: Felvétel a hatalmas összecsapásról

Lenyűgöző felvételeket készített a WEAVE teleszkóp egy hatalmas galaktikus ütközésről a Stephan’s Quintetben, amely a galaxisok fejlődésének kulcsfontosságú jelenségeit tárja fel. Az esemény során a galaxisok közötti erőteljes lökéshullámokat és kölcsönhatásokat örökítették meg, amelyek új megvilágításba helyezik az univerzumon belüli nagy energiájú, erőszakos folyamatokat.

Marsi sötét elmélet: Az emberiség veszélyeztetése a NASA legújabb missziójával?

Egy új tanulmány szerint rossz ötlet lehetett vizet adni a marsi talajhoz, hogy kiderüljön, aktivitásra bírja-e az élőlényeket. Egy német asztrobiológus arra a következtetésre jutott, hogy a tudósok rossz megközelítést választottak, és a vizezéssel életet pusztíthatnak el a Marson. Sőt ezt már meg is tehették. Egy régi kísérletet hánytorgat fel mai tanulságokkal.

A gyermekkor hosszúságának titka – Kutatók új eredményei

Friss kutatások új megvilágításba helyezik az emberi fejlődésben tapasztalt, az állatvilágban különösen hosszúnak számító gyermekkor okait. A Dmanisiból származó korai Homo fosszilis fogainak elemzése alapján a kutatók arra következtettek, hogy a hosszabb gyermekkor nem feltétlenül az agy növekedésének eredménye, hanem a kulturális tanulás és tudásmegosztás szükségessége miatt alakulhatott ki, ami hozzájárult a nagyobb agymérethez és az élettartam növekedéséhez.

Rejtélyes felfedezés: a NASA felderítőgépe titkos várost talált a grönlandi jég alatt

A NASA egyik, a grönlandi sarkvidéki jégtakaró felmérését végző repülőgépe felvételt készített egy elhagyott amerikai katonai bázisról, amely egy titkos nukleáris rakétaprojekt helyszíne volt. A NASA tudósai, akik Grönlandon a sarkvidéki jégtakaró felmérését végezték, példátlan módon rálátást nyertek egy elhagyott “jég alatti városra”, amelyet az amerikai hadsereg épített még a hidegháború idején.

A Magyar Tudomány Ünnepe: utolsó fordulóban az inspiráló előadások

Az a nap – november 3. –, amelyen 1825-ben Széchenyi István a birtokai évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, ma már a Magyar Tudomány Ünnepe. November hónap pedig immár két évtizede a tudomány hónapja, amikor a legújabb hazai tudományos eredmények bemutatkozhatnak. Az előttünk álló héten még számos tudományos rendezvényre lehet ellátogatni.