A Netflix áltudományos tartalmak terjesztése a civilizáció veszélyeztetése?

A dinoszauruszokat egy aszteroida pusztította ki 66 millió évvel ezelőtt. De mi van, ha nem ez volt az egyetlen ilyen alkalom a Föld történetében? Graham Hancock, több tudományos könyv amerikai szerzője azt állítja, hogy az Antarktiszon létezett egy ősi szupercivilizáció, amelyet 12 ezer évvel ezelőtt egy üstökös söpört el a föld színéről. Ha igaz Hancock elmélete, akkor szinte mindent megdönt, amit az emberi civilizáció történetéről tudunk. Sok szakértő azonban áltudományosnak tartja az „ősi apokalipszis” teóriáját.

Az MVM Future Talks: Szuperhumánok és génmódosítás – Teljes adás visszanézhető

Az MVM Future Talks ötödik évadának záró epizódja minden eddiginél merészebb kérdéseket feszegetett az emberi élet meghosszabbításának lehetőségeiről és a transzhumanizmus kihívásairól. Az október 11-i online talk show-n a magyar és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő szakértői osztották meg gondolataikat arról, hogy meddig élhetünk a jövőben, valósággá válhat-e az „örök élet” és szuperhumánokká alakulhatunk-e a technológia segítségével. A talk show-ban olyan neves szakértők vettek részt, mint Szász Máté neurobiológus, ifj. Duda Ernő biotechnológus, Dr. Ulbert István idegtudós és David Orban, a Humanity+ korábbi elnöke. Az esemény különleges vendége Jason Silva, a National Geographic sztárja volt.

Eiffel-tornyot megközelítő repülőterv született a Lockheed mérnökeinél

Napjaink leghatalmasabb utasszállító repülőgépe is eltörpülne amellett a gigászi modell mellett, amely az 1960-70-es években az amerikai tervezők rajzasztalán megszületett. A kontinensek között most használt A-380-as Airbus kétszintes repülő hossza 73 méter, szárnyfesztávja centikkel marad el a 80 métertől, súlya közelít a 600 tonnához. Meglehetősen kevés repülőtér képes fogadni a 800 utasával. Ám a Lockheed mérnökeinek tanulmánytípusa többszörösen felülmúlta ezt is – igaz csak a tervrajzokon.

A véres boszorkányperek: a történelem egyik legsötétebb fejezete

1400 és 1775 között a boszorkányperek jelentős részei voltak a mindennapoknak a kora újkori Európában, ahol a becslések szerint 40 és 60 ezer között volt kivégzett boszorkányok száma. A történészek és társadalomtudósok régóta tanulmányozzák ezt az időszakot annak reményében, hogy többet tudhatnak meg arról, hogyan zajlanak a nagyszabású társadalmi változások. Egyesek a nyomdagép feltalálását és a boszorkányüldözési kézikönyvek kiadását jelölték meg fő tényezőként, amik hozzájárultak a boszorkányüldözési hisztéria elterjedéséhez az egész kontinensen.

Hát igaz? A tudósok szerint valóságos a viking világvége-legendája

Az istenek alkonya, azaz a Ragnarök ha máshonnan nem, a Marvel-mozik világából lehet ismerős. Ez a világvégi nagy csata, melyet Odin, a skandináv mondavilág főistene vezette csapatok és ellenlábasát, Lokit, a tüzek istenét is soraiban tudó óriások serege vív meg egymással. Az apoklaiptikus küzdelmet a Fibulwinter, azaz magyar fordításban a “hármastél” előzi meg, olyan idők, melyek során a nyarak elmaradnak, háborúk tombolnak, gonoszság, kegyetlenség és nyomor lepi el a világot. A tudósok szerint ez a kegyetlen időszak csakugyan elérkezett egyszer a múltban.

Világszerte figyelemre méltó felfedezés: A Földön becsapódott meteoritok eredete feltárva!

Eddig a Földön landoló meteoritoknak csak egy kis részének származási helyét tudták egyértelműen megállapítani. Most azonban egy sor új tanulmány feltárta a meteoritok több mint 90 százalékának eredettörténetét. A bolygónkba becsapódó meteoritok múltbeli elemzései valamiféle közös eredetre utalnak, ugyanis nagyon hasonló anyagokból állnak össze, és gyanúsan rövid ideig érte őket a kozmikus sugárzás, ami arra enged következtetni, hogy a meteoritok viszonylag nemrég szakadtak le “anyatestüktől”.

Drámai Égi Találkozás: Két Üstökös közelít a Földhöz halloweenkor

Az emberi elme talán nehezen tud elképzelni egy kozmikus felhőt, amely olyannyira hatalmas, hogy nemcsak a Napot, de nyolc bolygót is körülvesz, miközben több trillió kilométerre nyúlik a mélyűrbe. Az Oort-felhőnek nevezett gömbhéj gyakorlatilag láthatatlan. Az alkotó részecskék olyan vékonyan és olyan messze helyezkednek el bármely csillag fényétől, beleértve a Napot is, hogy a csillagászok egyszerűen nem látják a felhőt, pedig takaróként borít be minket.

A “Hangyák földművelőként – Az aszteroida hatása a dinoszauruszok kihalásában

Egy nemrégiben megjelent kutatás új megvilágításba helyezte a dinoszauruszok pusztulását követő időszak biológiai változásait. A tanulmány szerint a 66 millió évvel ezelőtti meteorbecsapódás nemcsak a Föld történetének egyik legnagyobb katasztrófája volt, hanem egyben lehetőséget is teremtett egy különleges szimbiotikus kapcsolat kialakulására a hangyák és a gombák között. Ez a kapcsolat alapjaiban változtatta meg az érintett élőlények életmódját, és valószínűleg egyfajta korai mezőgazdaságot is létrehozott, amely évezredekkel megelőzte az emberek földművelését.