A kép forrása: Blikk
Bizonyára sokan látták már, hogy a szőlősorok elé gyakran ültetnek rózsabokrokat. Ami korábban a borász számára fontos segítség volt az egészséges szőlőhöz, az ma már inkább csak egy szép hagyomány.
A 19. században jelent meg először az európai szőlőültetvényeken a lisztharmat és a peronoszpóra, melyek azóta is sok gondot okoznak a gazdáknak. A rózsák érzékenyek a lisztharmatra, és a betegség korábban támadja meg őket, mint a szőlőt. Ezért a szőlősgazdák rózsabokrokat telepítettek a szőlősorok elé amolyan indikátornövényként. A lisztharmat és peronoszpóra nagy termésveszteséget okozhat, de modern technikával és hagyományos módszerekkel is megelőzhető. Napjainkban a gazdák meteorológiai állomásokat, mobil szenzorokat és növényvédelmi alkalmazásokat használnak a gombás fertőzés megelőzésére, ugyanakkor sok helyen megmaradt a szőlősorok előtti rózsabokrok hagyománya.
